Minden és semmi vagy,
Fény és árnyék, öröm és fájdalom,
Tűz, forró kívánság, lángoló lehelete az égnek,
Te vagy a földműves, a polgár, a nép és a nép dicső feje,
Az udvartartás, a szerető, a király, a király bolondja és a szolga...
Mindből hordozol egy-egy csipetnyi részt, s ezt nem könnyű szintbe hozni,
Szelíd, kötések nélküli viszonnyal érintsd a körülötted lévő tér lakóit,
Kicsit furcsa lesz az álmok nélküli, bizonytalan jelenlét,
Kicsit szenvedni fogsz attól, hogy mindenki más,
De nem baj, mert az embernek
Az egyedüllét kínját
Elviselni dolga
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése