Mért kell hívságokat dícsérni,
Hangason bízni bennük az út helyett?
Mért nem lehet jobban érteni,
Hogy a létezés azért ilyen, mert mindig más,
És Neked sincs benne állandó helyed?
Mért kell mindenből vallást csinálni?
Mért nem lehet meghagyni annak,
Ami kezdettől fogva volt, és lesz is örök időkön át
A világ terein innen s azokon túl is,
Teljesnek és határtalannak?
Mért kell fogalmak tükrébe zúzni
Igazságot, mely az idők sodrában tárul?
Nem tudsz kimondani semmit se úgy,
Hogy közben ne veszíts el valamit a csendből,
Szavad - melyre oly büszke vagy - leleplez, sőt elárul
Házat, tornyot, templomot, civilizációt
Nem építhetsz úgy, hogy közben ne rombolnál,
Ha tudnád, ha felfognád, ha látnád,
Hogy mit használsz el, miközben alkotsz,
Művedre talán magad is sírva ráomolnál
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése