Az egység útja

A tanítás teljes, ám az embernek a teljesség túl nagy, túl félelmetes távlat, és ezért inkább a teljesség egyik vagy másik vetületét tekinti, pedig az élet segítene neki belenőni a sokkal többe is. Elmegyünk egymás mellett, a találkozás esélyétől is megfosztva magunkat annak ellenére, hogy életünkkel az összeérésre kaptunk meghívást. Az egység útja a síkokról való elrugaszkodás, a mérhetőséget, a vonatkoztathatóságot vagyis a biztonságot jelentő koordináta rendszerek elengedése, a bizonytalan, nehezen megtalálható, keskeny ösvény járása. Mindenki a magáén haladjon, ám legyenek ezek az ösvények valóban sokdimenziósak, mindenfelé tartóak, szőjjék át, járják be a lét minden irányát, és közben gabalyodjanak egymásba egy mindvégig titoknak megmaradó, leképezhetetlen Értelem lüktető, megmutatkozni, kiteljesedni vágyó szándékai szerint.