Meggondolásra javaslom 2.

Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van. Mert ha elesnek, az egyik ember felemeli a társát. De jaj az egyedülállónak, mert ha elesik, nem emeli föl senki. Éppígy, ha ketten fekszenek egymás mellett, megmelegszenek; de aki egyedül van, hogyan melegedhetne meg? Ha az egyiket megtámadják, ketten állnak ellent. A hármas fonal nem szakad el egyhamar.

Prédikátor 4,9-12

(A hármas fonal egymás gyengeségének érzékenységének és veszélyeztetettségének kölcsönös vállalását jelenti. Mindazokat a hiányokat elfogadom társamben, amelyek emberi természetének legmélyén jellemzik őt, és amelyek figyelmét újra és újra ráirányítják saját belső dimenzióira, hisz mint ember pont hiányait megküzdve, befejezetlenségével, nem kész-ségével szembesülve és arra válaszolva tanulhatja a szeretetet, és emelkedhet ki a többi létező sorából. A mókus úgy ahogy ugrál a fák ágain, úgy ahogy a diót eszi, úgy ahogy a tobozokat hajigálja, kész és befejezett teremtmény, olyan amilyennek lennie kell. Az ember nem ilyen, még nincs kész, még változnia kell, hogy azzá váljon, akivé a Teremtő őt kigondolta, és a neki szánt küldetést elvégezze. E szükségszerűség legfőbb jelzői pont azok az említett hiányok, amelyeket mindannyian hordozunk, és amelyeket magunkban és egymásban is elfogadnunk, sőt tisztelnünk kell.)