Ha valakinek ez a cím nem tetszik, akkor lehet nyugodtan Pokoljárás is. Hiszen a kettő majdnem ugyanaz, illetve úgy vélem, hogy nem is létezhet az egyik a másik nélkül. Egyébként meg nem az számít, hogy az ember éppen hol van, hanem az, hogy onnan, ahol van, akar-e tovább menni.
2015. június 4., csütörtök
Kiegyensúlyozni
Nagyon egyszerű úgy élni, hogy az ember alapból kiszortíroz egy csomó mindent, és csak a maradékkal gazdálkodik. Nagyon egyszerű, ám nem jó, mert nem ez a feladat. A feladat az, hogy a lehető legtöbb összetevőt megtartsuk, viszont közben próbáljuk meg azokat egyensúlyba hozni, próbáljuk megtalálni mindegyiknek a helyét és a szerepét az életünkben. A leszűkítések, a kizárások mindig megterhelik az embert és mindig aránytalanságokhoz vezetnek. Egyensúlyt viszont a szintézisek teremtenek, hiszen semmi sem önmagában rossz, hiszen minden csak mással való kapcsolataiban válhat rosszá, ha nem a helyén jelentkezik, vagy nem a neki szánt szerepet tölti be. Valamit rossznak mondani, ez nem más, mint elismerni, hogy nem akarjuk azt a dolgot a helyére kísérni, nem vállaljuk az ahhoz szükséges erőfeszítést, valamit rossznak mondani, ez annak a kijelentése, hogy nincs bennünk elég bátorság, hogy szembenézzünk vele, és saját kiegyensúlyozódásunk folyamatába bevonjuk.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése