Egy dolog nem akkor válik szörnyűvé, amikor a torzulásai szélsőséges
méreteket kezdenek ölteni, hanem akkor, amikor az első, a legkisebb és
kívülről még nem is látható torzulást elszenvedi. Hiszen minden, ami utána
jön, nem egyéb, mint annak az első torzulásnak a logikus és lényegében
elkerülhetetlen következménye.
Ha valaki egy bajt orvosolni akar,
akkor a baj legmélyebb okát kell megtalálnia, és ott kell cselekednie. Az
okok okát, ahol az a baj elkezdődött. Ha kevesebbet tesz, csak púderezi a
sebet, elodázza a betegséggel való szembenézést, ami pedig feltétlenül
szükséges a gyógyítás megkezdéséhez. (Sőt, mi több, azáltal, hogy egy hamis
értelmezést alkalmaz, még zavart is kelt a környezetében.) Mindazok az
események, amelyek körülöttünk és velünk megtörténnek, azt üzenik nekünk, hogy
ne elégedjünk meg részokok feltárásával és részproblémák megoldásával még akkor sem,
ha az onnan való továbblépés lemondásokkal és áldozatokkal jár. Figyelmeztetnek minket a végső okhoz való eljutás természetesen evidens
és evidensen természetes követelményére, amely nélkül nincs emberhez, mint
szellemi lényhez méltó élet. Figyelmeztetnek minket arra, hogy az eredendőre
való nézés nélkül történelmünk csak egy biológiai értelemben vett
önreprodukciós folyamat lesz, melynek során problémáinkat is - igaz, mindig más köntösben, de - folyamatosan újrateremtjük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése