A menekült áradat üzenete

Ezek az események azért lettek, hogy a gondolkodásunk átalakuljon, és mélyebb szempontokat vegyünk észre, ne csak azokat, amelyeket eddig is láttunk. Ha nem lennének ilyen erős impulzusok, akkor nem gondolnánk arra, hogy valamit gyökeresen más megvilágításba helyezzünk. Minden ember nagyon merev, mindenki nagyon nehezen tér le a kijárt ösvényeiről, és sokszor csak a traumatikus események tudnak hatni rá valamelyest. Európának újabb pofon ez a menekült helyzet, de azt hiszem, hogy még messze nem az utolsó, mert még mindig nagyon kevés olyan ember van, aki ebből valami tényleges tanulságot le tudna vagy le akarna szűrni. Az elkövetkezendő évtizedeknek arról kell szólniuk, hogy megértünk olyan nagyon fontos dolgokat, amelyeket eddig egyáltalán nem értettünk. Ha ez nem történik meg, akkor akár hatalmas kataklizmák is jöhetnek, hiszen a mesterségesen és belső tartás nélkül túlfejlesztett felszín alatt most csak halmozódnak a feszültségek, és közben az egész rendszer egyre bonyolultabbá és egyre sebezhetőbbé válik. És ezt nem lehet rákenni az iszlámra, nem lehet rákenni az oroszokra, nem lehet rákenni senkire, mert ez legnagyobb részben tőlünk van, attól, hogy burokban éltünk, és azt gondoltuk, hogy a világ csak annyi, amennyi a burokból belátható. Például természetesnek tekintettük a jólétünket, és fel sem merült bennünk a gondolat, hogy azért a jólétért kik és mennyi véráldozatot hoztak, hány közösség vesztette el életterét, hány kultúra hanyatlott porba, hány nyelv halt meg, hány világlátás hunyt ki, fel sem merült bennünk a gondolat, hogy mi mindent kéne magunkban megmozgatni azért, hogy legalább egy kis részét jóvá tegyük azoknak a rettenetes szenvedéseknek, amelyek a jólétünk felépüléséhez szükségesek voltak. Nagyon nagy nyitásra van szükség, és nagyon pontosan fel kell  ismerni, hogy hol voltak azok a döntési pontok az életünkben, ahol nem mi magunk voltunk jelen, hanem csak a minket körülvevő közeg kondicionálásai, programjai futottak rajtunk, szellemi, tudati fejlődésünkben hol voltak azok a pontok, ahol a valódi felfedezésekhez szükséges egyéni erőfeszítésekről lemondtunk és megelégedtünk a mások által felkínált előre gyártott válaszokkal. Ahelyett, hogy megfőztük volna magunknak a vacsorát, megelégedtünk a készétellel, amelyet mások hoztak nekünk. Ezek a szembesülések nagyon keservesek, de a jövőnk azokon múlik, és nem az EU-n, nem a gazdasági növekedésen, és nem azon, hogy a menekülteket hogyan zavarjuk vissza oda, ahonnan jöttek. Még csak azon sem, hogy sikerül-e mesterséges eszközökkel mesterséges békét csinálni a hazájukban vagy sem. Amit eddig elmulasztottunk, azt most kell pótolnunk. A 24. órában vagyunk.