A párizsi terrorakció után beindult egy levelezés, mely rendkívül sok nagyon súlyos kérdést felszínre hozott levelezőpartnereim és köztem. Már a tegnapi bejegyzés is ilyen levélből lett kivágva, a mai pedig folytatja a sort, sőt úgy néz ki, hogy még az elkövetkezendő napokra is jut "anyag". Egyelőre jöjjön két elég fontos bekezdés:
A világban sok kultúra virágzott már, mindnek volt sötét oldala, mért ne lett volna?! Ám egyik sem vált globálisan annyira meghatározóvá, úgy is mondhatnám, egyik sem volt annyira agresszíven terjeszkedő, mint az európai. Ez napnál világosabb tény, kár róla beszélni is. Az okokról lehet, és azt is lehet mondani, hogy egy másik is meglépte volna, ha lett volna hozzá ereje, de az utóbbi már csak puszta fikció. Mert lehet, hogy ereje lett volna, csak mellette alázata is több volt ahhoz, hogy azt az erőt kordában tartsa. A világban ma a legnagyobb, legmeghatározóbb feszültség ide megy vissza, aztán arra rárakódik egy csomó minden, az iszlám pl, de az, meg a többi is csak háttérzaj. Ez a feszültség rengeteg olyan jelenséget produkált, amelyet sokan nem is idekötnek, de attól még idetartozik. Óriási egyensúly bomlások következtek be, amelyek továbbgyűrűztek, és most globális problémák megnevezés alá tömörülve megoldhatatlannak tűnő helyzetek elé állítanak minket. Az egész gyarmatosítás egy óriási genyóság volt pl, főleg azért, mert a többi földrészen élő közösségek természetes önfejlődési folyamatai teljesen megakadtak miatta, és ettől aztán annyira borult minden, hogy abból azóta sem tudtak talpra állni. Aki ezzel nem néz szembe, az álomvilágban ringatja magát...
...az öngyilkos merénylőket mi csináljuk például a hülye és ízléstelen karikatúráinkkal, amikor nem gondolunk bele abba, hogy az, amit mi a szólásszabadság címkéjével ellátva eladunk, mit vált ki olyanokban, akik nem Európában nőttek fel, és lövésük sincs arról, hogy mi értelme az ilyen rajzolgatásoknak. Ennek az egész drámának ez a legnagyobb tanulsága. És ha ezt nem fogjuk fel, akkor majd jönnek csőstül, és vergődhetünk, hogy iszlám így, meg iszlám úgy, meg hűűűűűűűű, meg báááááááá, de sajnos semmi nem lesz jobb, sőt rosszabb lesz, és leginkább mi magunk tehetünk majd róla. Az, hogy erre senki nem érez rá, és senki nem beszél most például a sajtóban, engem nagyon megriaszt, mert ez azt jelenti, hogy most már egyáltalán nem gondolkodunk, csak büfögjük vissza azt, amit mondanak nekünk mások. Ugyanolyan agymosás, ugyanolyan szűk látókörű, ideologikus befolyásoltság, ugyanolyan szolgalelkűség, mint amilyet minden rendszer kitenyészt magából. És amelybe minden rendszer bele is bukik egy bizonyos, történelmi mértékkel mérve általában nem túl hosszú idő után...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése